|  
         1998 
       | 
    
|  
         "Budenz utca" 
       | 
    
|  
          társasház - pályázat 
       | 
    
|  
         Budapest 
       | 
    
ÁLOMHÁZ 1999/3.
1998 augusztusában a faxmasina pályázati 
      felhívást nyomtatott ki. Kellemesen meglepõ volt a 
      szöveg.
       Elõször is: egy magán-építõipari 
      cég önként pályázotot ír ki egy 
      társasházra. Másodszor: meglepett a felhívás 
      hangneme és tartalma. Idézet a kísérõlevélbõl: 
      "... keresünk építész-tervezõ partnert, 
      akivel együttmûködve, az ebben a budai térségben 
      meglévõ legjobb házak színvonalát szeretnénk 
      elérni, mely színvonal a századelõ mesterei 
      közül Györgyi Dénes, Málnai Béla, Hikisch 
      Rezsõ, Molnár Farkas, Kozma Lajos, Ligeti Pál, Zrumeczky 
      Dezsõ, Wellisch Andor, Fischer József és még 
      sok más neves építész mûveivel jellemezhetõ." 
      A pályázotot a mellékelt mûvel megnyertük. 
      Itt azonban a szép, tiszta történet összezavarodott. 
      A társasház nem a mi terveink szerint épül. Minket 
      egy másik feladattal kárpótoltak. A társasházi 
      lakások tervezése igen nagy elõrelátást, 
      empátiát és gazdag fantáziát igénylõ 
      feladat, hiszen az esetek nagy részében - mint ebben az esetben 
      is - a tervezés fázisában a majdani lakástulajdonosokkal 
      - így azok konkrétan meghatározott igényeivel 
      - a tervezõ nem találkozik, családi körülményeiket, 
      életmódjukat nem ismeri. Márpedig az igénnyek 
      "testre szabottak", tehát a tervezés során 
      funkcionálisan, mûszakilag és esztétikailag elképzelhetõ, 
      egyúttal az építési szabályokat is kielégítõ 
      építészeti, szerkezeti és épületgépészeti 
      megoldások sokaságát kell végig gondolni és 
      egymáshoz illeszteni ahhoz, hogy a terv annyira flexibilis és 
      verbális legyen, - az adott keretek között - minden potenciális 
      vásárló a számára leginkább megfelelõt 
      választhassa ki. Fontos hangsúlyozni, hogy a felkínált, 
      megtervezett változatok és kombinációk közül 
      történõ kiválasztásról legyen szó, 
      csak így biztosítható, hogy az épület magas 
      használati és esztétikai értékekkel, 
      szakszerûen valósuljon meg. Ezért tervünkben egy-egy 
      lakószint alaprajzának több lehetséges változatát 
      is elkészítettük. Az épület tömegének 
      megformálásánál a BAUHAUS formavilágából 
      indultunk ki, ezt a belsõ terek szervezése is indokolja. Kisérletet 
      tettünk az oly sokat szidott lapos tetõ rehabilitálására. 
      Az építtetõk általában idegenkednek a 
      lapos tetõs épületektõl, ami az utóbbi 
      évtizedekben megvalósult lakótelepek láttán, 
      víz- és hõszigetelési és egyéb 
      problémáik ismeretében indokoltnak tûnik. Ezért 
      számítani kell arra, hogy a laikusok az általuk nem 
      ismert, korszerû és megbízható szigetelési 
      eljárások létjogosultságát is megkérdõjelezik. 
      A lapos tetõvel - sajnálatos módon - a lakótelepi 
      lakásokkal kapcsolatos összes egyéb - funkcionális, 
      alapterületi, szociális-szociológiai stb. - problémát 
      is össze szokás kapcsolni. Az emberek általában 
      nem ismerik a 30-as évek mai napig korszerû, igényes 
      BAUHAUS-épületeit, melyeknek számos képviselõje 
      megtalálható a budai kerületekben, ezért pályázati 
      anyagunk mellékletében bemutattunk néhány példát. 
      Fontos hangsúlyozni, hogy a korszerû technológiákkal 
      és anyagokkal a kérdéskörhöz kapcsolódó 
      mûszaki problémák korrekt módon megoldhatók, 
      a flóratetõ - vagy más néven zöldtetõ 
      - pedig kifejezetten növeli a szerkezet élettartamát, 
      kedvezõbbé teszi a mikroklímát, ráadásul, 
      ha megfelelõen gondozzák, igen esztétikus lehet. A 
      tervezett épület háromtraktusos, szintszáma pince 
      + földszint + 2 emelet. Az alaprajzok tervezésénél 
      legfontosabb szempontjaink az egyszerûség, áttekinthetõség, 
      tágas, nagyvonalú, de alkalmasint szeparálható 
      terek kialakítása és a kényelmes, sokoldalú 
      használhatóság voltak. Ehhez a kiindulási alap 
      egy kilencosztású tér, melynek egységei tovább 
      oszthatók, és az egyes alaprajzi változatok között 
      is tetszõlegesen kombinálhatók, egymással megcserélhetõk. 
      Ez azt jelenti, hogy ezekbõl számos további lakásvariáció 
      állítható össze, a homlokzati kialakítás 
      megváltoztatása felborítása nélkül. 
      Az épületet úgy helyeztük el a telken, hogy az utca 
      felõli oldalon a jelenlegi, bevágott sík területet 
      - a két nagy fenyõfa megóvása mellett - terazsosan 
      feltöltöttük, részben visszaállítva 
      a természetes terepesést. A földszinti padló szintjét 
      az utcai járda és az épület hátsó 
      frontjának vonalánál húzodó terepszint 
      átlagán határoztuk meg. Így az északnyugati 
      telekhatár mellett kényelmes lehajtórámpán 
      lehet lejutni a pinceszinti teremgarázsba, mely részben az 
      épület alatt, részben pedig annak kontúrján 
      kívül, intenzív flóratetõ alatt helyezkedik 
      el, lakásonként egy-egy tárolóhelyiséggel, 
      kukatárolóval. A pince délkeleti frontjára kerül 
      a masszásmedencével is felszerelt uszodatér, melyhez 
      szauna, pihenõhelyiség, konditerem és lakásonkénti 
      öltözõblokk kapcsolódik. Az úszómedence 
      az épület alól kilóg, üvegtetejét 
      nyáron el lehet húzni, így a tér részben 
      nyitottá válik. A délkeleti oldalon csigalépcsõ 
      vezet föl a kertbe. Az utóbbi évtizedek gyakorlatától 
      eltérõen, a viszonylag nagy alapterület számunkra 
      nem azt jelentette, hogy annyi szobát helyezünk el, amennyit 
      csak lehetséges, hanem elegáns, tágas, a tehetõs 
      és igényes polgári réteg, az elfoglalt, lakásukat 
      reprezentációs célokra is használó üzletemberek, 
      illetve az otthoni munkahelyen dolgozó, fõleg értelmiségi 
      réteg életviteléhez próbáltunk igazodni. 
      Így tehát egyes lakásokat önállóan, 
      a lépcsõházból közvetlenül megközelíthetõ 
      személyzeti szobával, vendégszoba-blokkal, orvosi rendelõként, 
      ügyfél fogadására is alkalmas irodaként 
      is mûködtethetõ egységgel alakítottunk ki. 
      Az üzleti vacsorák, fogadások adását és 
      a hagyományos, polgári életvitel megvalósítását 
      az elsõ emeleti lakás szolgálhatja elsõsorban. 
      A középen egymás mellé felfûzött három 
      szoba összenyítva tágas, reprezentációs 
      teret biztosít, tolóajtókkal elválasztva pedig 
      az "ebédlõ-könyvtárszoba-lakószoba" 
      eggyüttesét állítja vissza. Mindezek a funkciók 
      - kisebb területen - a második emeleti lakásban is megvalósíthatók, 
      a nappali szoba itt azonban csak két egységre bontható. 
      A két földszinti lakás 1-3 személy számára 
      biztosíthat igazán kényelmes, komfortos életteret. 
      Ezek a konyha melletti, különálló, gardróbos, 
      fürdõszobás szoba miatt alkalmasak több generáció 
      számára, vendégek elszállásolására, 
      valamint a személyzet elhelyezésére is. Mindhárom 
      szinten a nappali funkciókról leválasztva helyeztük 
      el a hálószoba-blokkot, a gardróbon át megközelíthetõ, 
      tágas háló- és fürdõszobákkal. 
      Az északnyugati oldalon, a lépcsõház körül 
      találhatók a háztartási és vizeshelyiségek. 
      A konyhát is erre a frontra, minden esetben külön helyiségbe 
      telepítettük, ám - igény szerint - a nappali szobával 
      - ebédlõvel ez a tér összekapcsolható, 
      egybennyítható. A nappali és hálószobákhoz 
      kisebb-nagyobb, a második emeleti lakás két oldalához 
      pedig hatalmas teraszok kapcsolódnak. A zárófödémet 
      extenzív flóratetõként terveztük. 
  
|  
        
         Tervezõ: Nagy Bálint / 1998 
          
 
 
 
 
 
 
 
  |