Az N&n galéria tisztelettel meghívja
Önt és barátait
2002. június 5-én, szerdán 18 órára

Megyik János kiállítása kapcsán megrendezendõ

Az építészet a képzõmûvészetben?

címû vitára,
melyen az alkotó mellett részt vesznek:

Janáky István építész
Janesch Péter építész
Károlyi Zsigmond festõmûvész
Peternák Miklós mûvészettörténész.

Moderátor: Szilágyi Gábor mûvészettörténész.

A beszélgetés indító gondolata:
"Ha a Barokk egyáltalában megvalósította a totális mûvészetet, vagy a mûvészetek egységét, ezt elsõsorban a kiterjedés révén érte el: minden egyes mûvészet arra törekszik, hogy az õt követõ, s egyben meghaladó mûvészetben meghosszabbítsa, sõt megvalósítsa önmagát. Korábban megállapítottuk, hogy a Barokk gyakran határt szabott a festészetnek és az oltárokra szorította vissza, ám ennek oka leginkább az, hogy a festészet kilépett saját keretei közül és a festõi márványszobrászatban, a szobrászat pedig megint csak önmagán túl, az építészetben valósította meg önmagát. Az épiteszet viszont felfedezte a keretet a homlokzatban; ez a keret azonban leválik a belsõrõl és kapcsolatba lép a környezetével, olyképpen, hogy az építészetet a városrendezésben valósítja meg. Ha a láncolat két végét tekintjük, a festõ városrendezõvé válik, s tanúi lehetünk annak, hogyan bontakozik ki csodálatosan a mûvészetek hosszanti vagy szétterülõ folytonossága: a keretek egymásba illeszkedése, amikor minden egyes keret a megelõzõt az azon átszüremlõ anyag révén haladja meg. A mûvészetek szétterülõ egysége megteremti az egyetemes színházat, amely a levegõt és a földet, sõt a tüzet és a vizet is magában foglalja. Itt a szobrok valódi személyek, a városok díszletek, s a nézõk maguk a festett képek vagy a szobrok. Az egész mûvészet barokk táncosokkal benépesített Socius-szá, társadalmi közterületté változik."
Gilles Deleuze: Az új harmónia. 19. p. In.: Változó mûvészetfogalom. Kortárs frankofon mûvészetelmélet. Kijárat kiadó.

1065 Budapest, Hajós utca 39.

tel. fax.: 332 18 83, 302 45 96 http://www.nagybalint.hu